Gulyás Gábor:
Egyszer élsz
Légy határozott,
légy magabiztos ember,
Akár a nap,
Mely minden napon felkel!
Vakító fénye egyre jobban ragyog,
Csodálva figyelik a lenyugvó csillagok.
Eléri a horizontot,
vakítóan reszket,
tiszteli az időt,
az ütemezett rendet.
Meleget áraszt,
s eléri azt,
hogy szeretet és vágyat
bőségesen fakaszt.
Légy törekvő,
légy céltudatos lény,
akár a szél,
mely életre kél!
Erdőt, mezőt felkarolva
halad a pályán,
tiszteli a légkört,
minden egyes útján.
Határtalan sebessége
félelmetes lehet,
általa jutnak
messzire az emberek.
Légy szerető,
Őszinte lélek,
Akár a tűz,
mely forró lánggal éget
s nem kérhet,
hogy vigyázz rá,
hisz` szikrából pattanó ereje bárkit elérhet.
Táplálja életét kiszáradt fa ága,
Tért nyit előtted a sötét éjszakába`.
Légy határtalan,
kapcsolatra éhes,
Akár a víz, mely csillogóan ékes!
Kietlen tájakon töri meg a csendet,
tisztasága révén tiszteletet keltet.
Tengerei összekötik a szárazföldeket,
Hatalmas a terület mit birtokába vett.
Légy erős, légy bátor,
Tudj elszakadni időnként a mától!
Rugaszkodj el a földtől az égbe,
Légy boldog mindörökké végre,
légy szabad, szeretetre éhes,
érezd, hogy a világ nélküled nem ékes!
Tudj nevetni és sírni is ha kell,
lehullhat Rólad minden súlyos teher.
Használd ki és becsüld az életet,
Egyszer teheted meg, sohase feledd!
Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh
Hamvas Béla
“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”