Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh

Ne add fel!

Ne add fel!

Ha elromlik minden, mint megesik néha,

Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,

Nevetnél bár, de sóhajtozol,

Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell – de soha ne add fel.



Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,

Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.

Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,

A siker talán már csupán egy arasz.



A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,

Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,

Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja –

Kétség fellegének ezüst árnyalatja –
És nem tudjuk, mily közel a siker,

Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;

Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás –

Ha húz még az ág is, harcolj tovább!

Hamvas Béla

“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”