Borian: A mosoly
Arcodra fény kerül,
Ha kapod lelked felderül,
Emléke sokáig megmarad,
Az élet sokkal boldogabb.
Az otthonodban meghitt melegséget áraszt,
S könnyebben megtalálod az igaz választ,
Koldusbotra nem jutsz, ha sokat adsz belőle,
De kinek adod, gazdagabb lesz sokkal tőle.
Nem tudod megvenni vagy elcserélni,
Nem tudják ellopni vagy kölcsön kérni,
Orvosság, mit másoknak mindenki adni tud,
A mosoly, mely önként az arcra fut.
Ám óvakodj attól, ki ezt csalfán adja,
Mert kinyílhat gyorsan a poklok kapuja.
Felismeréshez nincs jó tanács,
Önmagadnak kell eldönteni,
A mosoly igaz voltát.
Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh
Hamvas Béla
“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”