Szarka Fatima:
Tanulj meg élni
Szeresd az életed, s élj a mának!
Ne a holnapi megváltó halálnak.
Élj úgy, mintha nem lenne holnap,
Álmodj mintha többé nem pirkadna nap...
Állj meg egy picit, hunyd le a szemed!
Vegyél egy hosszú, mély lélegzetet
Érezd ahogy a szellő cirógatja arcod
Mint mikor a csobogó patak mossa a partot.
Bámuld az aranyló napsütötte rétet;
Élvezd, lásd meg az életben a szépet!
Csókolj lassan, ábrándozz sokat
Ragadd meg, éld át a pillanatokat
Az élet túl rövid, tanulj meg szeretni
Tanulj meg sírni, tanulj meg feledni!
Nevess őrülten, kacagj nagyokat,
Szerezz igazi, hű barátokat.
Ellenségeidnek bocsáss meg hamar
Mert elpusztít a méreg, ami belül mar...!
Álmodj merészeket, gyönyörű szépet
S merd feltenni rá az egész élted.
Ne félj, ne ódzkodj a fájó magánytól
A rád váró jövőtől, a gyászos haláltól!
Szeresd az életed, s élj a mának!
Ne a holnapi csúfos halálnak!
