E. Guillevic: REGGEL
Ez friss zsemlét eszik, és kávét, melegen,
az vajaskenyeret szel sötétszín teába,
másik egy korty vörösbort hajt fel, csak ugy állva.
Ez vígan dudorász. Az csak fal csendesen.
Ott éj van; itt a nap besüt az üvegen.
Javában alszik ez, az már izzad a gyárba.
Kislányukkal sokan mennek az ovodába.
Ez fehér, az sötét; mind olyan, amilyen.
És mégis mind közös álmot szőnek szivükben,
s egy vágy emelkedik bennünk mind egyszerűbben:
életet akarunk, szebbet, többet, nagyot,
az alma és narancs betelt szinéig érni,
ahogy a reggeli napfényben megragyog.
Boldogan akarunk mind, emberek mi, élni.
-
fordította: Somlyó György
