Kormorán : Közelednek az ünnepek
Közelednek az ünnepek
év jön év után.
Egy régi-régi dallam
füledben muzsikál.
Közelednek az ünnepek,
mondd mit adhatok neked ?
Csak néhány szót, mely szívedhez ér !
Együtt legyek veled.
Már hosszabbak az árnyak,
kell mosoly, bíztató.
Ki egyedül ünnepel,
annak vigasz legyen a szó.
Kéz a kézben hosszú a sor,
az égig felér,
ott találkozunk azokkal is,
akikért egy-egy gyertya ég.
Ha átjutunk az Üveghegyen,
majd mesélek neked,
sárkányokról, bajnokokról,
s miért jó veled.
Legyünk együtt, ünnepeljünk,
mint egy nagy család,
s a képzelet, mint kék madár
minket megtalál.
Énekeljük együtt a dalt,
mely az égbe száll.
Kigyúlt a csillag felettünk,
valaki reánk vár.
Otthonodban gyertyák gyúlnak,
fellobban a láng,
megterített asztal mellett
jó hírekre vársz.
Legyen egy szó,
egy igazán jó,
legyen a szó :
a szeretet jó.
Legyen egy szó,
egy igazán jó,
legyen egy szó :
mely hozzád szól
Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh
Hamvas Béla
“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”