Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh

Khalil Gibran: Önismeret

„Szívetek némán ismeri a nappalok és éjszakák titkait.

De fületek hallani vágyik azt, amit szívetek tud.

Szavakban vágytok tudni azt, amit gondolatban mindig is tudtatok.

Ujjaitokkal érinteni vágytok álmaitok meztelen testét.

És ez így van jól.

Lelketek rejtett kútforrásának fel kell fakadnia, és mormolva a tengerbe kell futnia;

s végtelen mélységeitek kincsei feltárulnak szemetek előtt.

De ne legyen kezetekben mérleg, melyen ismeretlen kincseteket megmérnétek;

És tudásotok mélységét ne fürkésszétek mérőléccel, se függőónnal.

Mert az egyén tenger: határtalan és mérhetetlen.

Ne mondjátok: "Megtaláltam az igazságot"; mondjátok azt: "Találtam egy igazságot".

Ne mondjátok: "Megtaláltam a léleknek útját".

Mondjátok: "Találkoztam a lélekkel, mely az én utamon jár".

Mert a lélek minden úton jár.

Mert a lélek nem egyenes vonalon jár, sem úgy nem nő, mint a nádszál.

A lélek kibomlik, mint a megszámlálhatatlan szirmú lótuszvirág.”

/ Khalil Gibran: Önismeret /

Hamvas Béla

“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”