Farkas Ferenc
Álmodtam egy helyet.
Álmodtam egy helyet, ahol élni szeretnék
Magas partok alatt, tengerkék tó tükrét.
Zöldellő réteket, harmatcseppben fürdőt
Hatalmas jegenyét, majd az égig érőt.
Öreg fűzet sok ezernyi karral
Mely öleli a földet, minden fagyos hajnal.
Aranyló hidat, mit a nap emel fel reggel
Ami ezüsté lesz este, ha a telihold felkel
Álmodtam egy helyet, ami lehet nem is álom
Hisz minden reggel, ezt itt, magam előtt látom
A tavat, a fákat, s ezernyi virágot
A Balatont, az álmot, a valóvilágot!
Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh
Hamvas Béla
“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”