Álomvilág
Van egy hely, álmodtam csak tán,
Hol minden madár szabadon száll.
Szabad a vágy, s te vagy maga a küzdelem,
Szabad az érzés, de te leszel a magad szerelme.
Tied az álmod, szíved minden dobbanása,
Tied a párod, szíve összes haldoklása.
Elmennél, de félsz Őt elhagyni,
Mindig visszatérsz ide szeretni.
Hiszed, hogy neked így is sikerülhet,
Elfutsz a világ elől csendesen,
Míg csak az élet el nem hozza neked,
Mire szüntelen vágysz: az igaz szerelmet.
Mégsem maradhatsz itt egy életen át,
Ki kell nyitnod az álomvilág kapuját.
Elmész, Őt is magad mögött hagyod,
S a valós világban leled szörnyű holnapod.
Lőrincz Katalin
