Mágori Bea:
...Mindenki más...
Sötét, fehér, szürke, sárga,
Minden tűznek más a lángja,
Minden füst másképpen száll,
Minden láng más táncot jár.
Minden élet másképp zajlik,
Minden ház más színben játszik,
Minden ember másként él,
Minden gyerek mástól fél.
Mindenkinek más az árnya,
Más a vétke, más a vágya,
Mindenki más dalra ropja,
Mindenkinek más a gondja.
Mindenki másba öl hitet,
Mindenki más bűnért fizet.
Mindenki máshogy szeret,
Mindenki másért eped,
Minden csillagnak van fénye,
Minden tájnak van szépsége.
Minden ember más és más,
Minden hajnal színpompás,
Mindenkinek van egy álma,
Mindenkinek más halála,
Mégis van egy közös bennünk,
Mindannyian megszülettünk.
Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anne Morrow Lindbergh
Hamvas Béla
“Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,a világegyetemnek rám ragyogása.”