A gyermek
Rendkívüli elme, becsülendő s igaz,
néhol zavaros, időnként pimasz.
Ha komoly dolgokról beszéletsz Vele,
zakatol eszének fogaskereke.
Tudatosan reagál, sokszor kérdez vissza,
Őszintén felel, szeme tükre tiszta.
Nem befolyásolja a politika állása,
Boldogsággal, mosolyogva tekint a mára.
Jövője kilátástalan, ezt nem tudja Ő,
az oviban ettől még lehet nagymenő.
Igényli a családi idillben töltött percet,
Hazudni Neki nem lehet.
Foglalkozzunk Vele, hogy egyre többet lásson,
Játszik és örömmel kacag a világon.
Rajtunk múlik mivé válik kicsi, apró lénye,
Egy napon majd hálával tekint fel az égre.
Szépnek látjuk akkor is, ha rossz fát tesz a tűzre,
Reményt hoz megszokott, szürke életünkbe.
Felelősséggel tartozunk életüket nézve,
Szeresd gyermeked, Ő létednek bére!
Rajongj Érte mindig, ápold a lelkét,
Figyelj rá s Óvd törékeny testét!
Teljes értékű emberré válhat,
Tégy meg érte mindent, amire csak vágyhat!
Gulyás Gábor
